1.rész - "Készen állsz ?"

*Rose Szemszöge *

*Kérem a repülő utasait,kapcsolják be az öveiket,a leszállunk.*

 Az mp3-at kihúztam a fülemből és a körülöttem lévő dolgaimat elraktam a táskámba.Majd nézegetni kezdtem a kezemen lévő tetkómat.Leszállunk.London jövök!-gondolkodtam magamban .-Remélem El,kijön értem.A Költözésemről is csak apu tudd. Senki más.Ja igen.. meg El, hogy jövök Londonba. Kíváncsi leszek a reakciójára.:).

Hirtelen talajt érezte ,és hogy egy helyben állunk,a körülöttem lévő emberek pedig ösztönösen pakolják a holmijukat és a repülő lépcsője felé tolonganak.Vagyis leszállt a gép.Utálom a tömeget,sokan vannak benne..na ezt jól"megaszontam",Gratulálok magamnak!

Mikor már a repülőtér közepén álltam kerestem  telefonomat amit sikeresen meg is találtam tárcsázni kezdtem El-t.

*csörög..csörög..csörög..*

-Mikor óhajtod kivenni a telefonodat a formás kis hátsódból?és mondjuk felvennéd a hívásomat édes - Fufukám?!-mondtam szórakozottan a telefonban.

-Tutukám,jéé,megtaláltam a fenekemben a telefont. Mizu csajszi ,merre vagy?!:)

-Hát éppen rád várok drágám a Londoni reptéren, de mivel ismerlek kis anyám mint a tenyeremet, ezért tudom hogy elfelejtetted.Ezéért csak kérdezem hogy hol vagy és oda megyek?! vagy izé sétálgassak és majd csak egyszer megtalálsz? Hisz London azért nem Tokio..:|. Bár én a sarki boltban is elveszek..-röhögtem fel magamon.

-Édes istenem,hogy mennyire elfelejtettem,Bent vagyok a fiúkkal próbálni,juuj jut eszembe mesélnem kell...

-Ugye nem az ágy kaszkadőr be mutatványodat akarod nekem elmesélni és hogyhogy keveredtél bele drága   "Lújzi"-dal?-kuncogtam bele a telefonba.

 -haahhahhaha NEM...Hát..30 percet ki bírsz nélkülem egyetlenem?!-hallottam ahogy nem a telefonba beszél,gondolom én Louisnak*-Drága ingyom bingyom tálibém persze hogy ki,de ne sok legyen az a 30 perc..-és igen belevisítottam a telefonba.

-De aranyos nevetése van Anonymus barátunknak !..-kiabált bele a telefonba Louis.

-Nem vagyok Anonymus  hállóóóó.-rötyögtem bele a telefonomba még mindig nevetve.

-Na akkor  sétálgass, és kimegyek eléd ha kijutottam ebből az örültek házából , puszi, és bocsi.<3.*-mondta el egy szuszra El, a telefonba.Láttam magam előtt az arcát,hogy mikor meglát végig ölelget és puszilgat meg bocsánatért esedez..hahha.

*30 perccel később *

Addig sétálgattam míg bejutottam London Nagykutyás Emeletes házai közé.Csodáltam mikor hirtelen valaki nekem jött, míg ő porolta magát én komótosan hátraestem.

-I a francba,bocs.Nem volt szándékos,gyere add a kezed,felhúzlak.-mondta az ismeretlen idegen.

Elfogadtam a segítő kezet,majd akkor láttam meg hogy kivel is van dolgom.

-Légyszíves,ne sikíts,adok azt amit akarsz de ne sikíts !Kérlek szépen.!.-susogva mondta nekem Harry Styles.

-nem kell semmi,és sikítani se fogok mivel nem tudok.-néztem rá,mire csak egy meglepődött arcot láttam magam előtt.

-Mi az hogy nem tudsz sikítani ?!-Nézett mélyen a szemembe Harry.

időközben,odaértek a mi kis beszélgető egyedeinkhez 'Nouis párosunk.:).

-Harry nincs időnk báj cseverészni .El hívott hogy elindult a barátnője elé a reptérre nekünk addigra haza kéne érni,úgy is odahozza hozzánk.-mondta erényesen,és gyorsan egy szuszra Louis, Niall pedig csak bólogatott.Egy fekete hajú srác akire később rájöttem hogy gondolom ő Zayn , kiabál..

-Srácok gyertek már nyűgös vagyok,álmos vagyok szar a hajam , és még Liamat is felhívta az apja hogy a tesója elköltözött otthonról..ezért ő meg dühös , huzzuuuuunk mááááár-nyafogott kellőképpen Zayn.

-Izé,neki nem két nővére van akik amúgy sem otthon laknak?!.-aha,szóval létezik az a láthatatlan terápia..

-Bocsi,nem zavarlak tovább titeket ,jó volt veletek összefutni.:) Sziasztok:)

Láttam még az arcukon a meglettek lepve a reakciómon,de rohanniuk kellett az autójukhoz.

Mint tudtam megcsörrent az égi jel, valaki hívott,meg sem néztem csak felvettem..

*-halló?-szóltam bele a telefonba.

-kicsi lány hol vagy?! reptéren állok és nem talállak.-mondta szomorkásan El,a telefonba.

-A francba, Valami Rosewert Street-en egy parkba ücsörgök,de te mondtad hogy sétáljak!-háborodtam fel a telefonba.!

-De azt egy szóval sem mondtam hogy menj el London másik végébe!-majd elnémult a telefon,vagyis lerakta.

*10 perccel később* 

Egy fekete kocsi állt meg a park mellett,és a drágalátos barátnőm szált ki az autóból.Megölelgettük egymást majd beszálltunk az autóba,út közbe megálltunk Danit felvenni,az edzéséről.Mikor meglátott rettentően meglepődött,sikított majd szétölelgetett. Hátra bedobta magát,majd így folytattuk az utunkat nagy beszélgetések közepette El kocsijába, a híres 1D ház felé gurulva.A gondolkodásomat az autó fékcsikorgatása mellőzte el.Megálltunk,vagyis itt vagyunk!.Megérkeztünk.

-Készen állsz?Mehetünk?-hallottam mellőlem El, titokzatos hangját.

-persze mehetünk,és kipattantam a kocsiból. 

Ekkor lábdobogásokat hallottam.. Trappoltak ide hozzánk. Rájuk fordítottam a fejemet, hogy ne csak a "bazi" nagy házukat nézzem..Azt a sok meglepődött arcot kellett volna látni..Főleg egy valakiét..Aki Niall-t és Harry-t fellökve rohan felém..